szentegyedi és czegei gróf Wass Albert; Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költo~. Az erdélyi magyar irodalom Magyarországon csak halála után felfedezett alakja volt. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amely több generációs családi életrajz formájában áttekinti a történelmünket 1050-to~l egészen a mai korig. 1944-to~l Németországban, majd 1952-to~l haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceau^(o)escu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltották. Mu^veit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban itt szinte ismeretlen volt.[1] Irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ma is folyik. Népszeru^sége az 1990-es évek végéto~l az erdélyi olvasók mellett a magyarországi olvasóközönség körében is folyamatosan növekszik. 2005-ben A Nagy Könyv címu^ magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány címu^ mu^vét az olvasók a legnépszeru^bb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszeru^bb magyar regény között pedig további két mu^ve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Élete
Származása
A Wass család eredete az Árpád-korig vezetheto~ vissza, és egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A család 1744-ben, Mária Teréziától kapott grófi címet. Nagyapja, Wass Béla országgyu^lési képviselo~ majd Szolnok-Doboka vármegye fo~ispánja volt. Apja Wass Endre (1886–1975), anyja losonczi Bánffy Ilona (1883–1960) volt. Ifjúsága A Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffy-kastélyban született. Szülei korán elváltak, így leginkább nagyapja, Wass Béla jelentette a biztos pontot gyermekkorában. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégiumban végezte. 1926-ban érettségizett. Debrecenben, a Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, és szerzett erdészeti diplomát. A németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on tovább tanult, és újabb erdo~mérnöki, és vadgazdasági diplomákat szerzett. Erdélybe apja betegsége miatt 1932-ben tért vissza, egy ideig azonban nem tudott még a családi ügyekkel foglalkozni, mert a román hadseregben a kötelezo~ sorkatonai szolgálati idejét töltötte. Elso~ felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, Siemers Éva (1914–1991) lett. „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a cso~dbejutástól.” Hat gyermek (Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre) apja, akik közül Csaba hároméves korában meghalt. Wass Huba jelento~s karriert futott be az amerikai hadseregben. Dandártábornoki rangot ért el, és részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi vihar hadmu^velet harcászati terveinek kidolgozásában. Nagyapja, Wass Béla (1853–1936) halála után átvette az egyházi tisztségét, így az erdélyi magyar református egyház kerületének fo~gondnoka lett. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) alapján Erdély északi része visszakerült Magyarországhoz. A következo~ év elején Wass Albertet a magyar Mezo~gazdasági Minisztérium erdészfelügyelo~nek nevezte ki Dés településre. Két hónappal késo~bb pedig a kolozsvári Ellenzék címu^ lap irodalmi szerkeszto~je lett.
A háború alatt
Mint tartalékos tiszthelyettes 1942 májusától három hónapos katonai kiképzésen vett részt, melynek végeztével a Magyar Királyi Lovasság zászlósi rangját kapta meg. A következo~ év márciusában a lap fo~szerkeszto~jét behívták a hadseregbe, Wass megbízott helyettes lett. Wass Albert saját életrajzában meséli el, hogy alig három hónap után „két német a Gestapótól behatolt a szerkeszto~ségbe, felmutatva a parancsot, hogy a német hadsereg megbízásából »felügyelniük« kell a lapot, egyszeru^en kisétáltam az irodámból, és felmentem a hegyekbe. Két hét múlva édesapám régi barátja, Veress Lajos tábornok üzent, hogy a németek »keresnek« engem. Hogy elkerülje a kellemetlenségeket, Veress tábornok, aki az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka volt, egyenruhát adott nekem, s mint alhadnagyot Ukrajnába küldött a 9. Magyar Királyi Lovassággal, ahonnan csak karácsonykor tértem vissza." Ezt a feladatot olyan jól látta el, hogy kétszer is megkapta a vaskeresztet. Wass különbözo~ beosztásokat látott el a hadseregben, majd 1944 áprilisától Veress Lajos tábornok szárnysegédje lett. A háború vége felé közeledvén a szovjet csapatok (majd késo~bb a románok is) egyre beljebb nyomultak. 1944 decemberében mutatták volna be egy drámáját a Nemzeti Színházban, de a bemutató az ostrom miatt elmaradt. A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján lépte át a nyugati határt, az emigrációt választotta.
Emigrációban
Elo~ször Sopronba utazott, majd 1952-ig Németországban élt, Bleichbachban, késo~bb Hamburgban. Onnan négy fiával, 1951. szeptember 21-én az amerikai hatóságok megfelelo~ vizsgálatainak lefolyása után (egészségügyi, illetve hatósági vizsgálatok) az Egyesült Államokba utazott, ahol nyugdíjaztatásáig, a floridai egyetem nyelvi laborjában tevékenykedett. Feleségét tüdo~baja miatt nem engedték beutazni az Államokba, o~ Endre fiával Németországban maradt, késo~bb el is váltak. A román Néptörvényszék 1946 tavaszán Wass Albertet távollétében halálra ítélte háborús bu^nökért és gyilkosságért. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedo~nek és családjának, valamint az ortodox román pópának és annak magyar szolgálójának a kivégzését. A román hatóságok többször is kérték kiadatását, 1979-ben az USA Igazságügyi Minisztériuma többszöri átvizsgálás után, nem kello~ megalapozottságára hivatkozva elutasította a kérelmet. Ez történt akkor is, amikor a Wiesenthal alapítvány tett feljelentést ellene, mivel azok között az emberek között, akiknek kivégzésére állítólag parancsot adott, két zsidó is volt. Az USA az ügy átvizsgálása után ejtette a vádakat. Wass Albert többször is azt állította, hogy a román kommunista állam titkosrendo~rsége, a Securitate merényletek sorozatával igyekezett o~t megölni – ezt azonban nem sikerült bizonyítania. Wass Albert 1952-ben újrano~sült, a skót származású Elisabeth McClaint (1906–1987) vette feleségül. Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a Floridai-félsziget közepén elhelyezkedo~ Ocala Nemzeti Park területén lakott haláláig (egyes híradások szerint öngyilkos lett). Ténylegesen saját vadászpuskájával végzett magával: szájába vette a puska csövét, s elsütötte a fegyvert. Astorban (Florida) halt meg 1998-ban. Nehéz anyagi helyzetbe került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzo~i joga volt). Végso~ kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi (az egykori Kemény-) kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak.
Magyar állampolgársága
A magyar sajtóban évekig tartotta magát az a vélekedés, hogy Wass Albert magyar állampolgárságát, többszöri kérvényezése ellenére, haláláig sem kapta vissza, s állampolgársági kérelmét a magyar állam rendre elutasította, arra hivatkozva, hogy a párizsi békeszerzo~dés szerint újra automatikusan román állampolgár lett.[forrás?]2007-ben Simicskó István KDNP-s és Babák Mihály fideszes képviselo~ arra kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy adjon posztumusz állampolgárságot Wass Albertnek. Az elnökto~l azt a választ kapták, hogy ez több okból nem lehetséges, amelyek közül a legfontosabb, hogy Wass 1997-ben már megkapta a magyar állampolgárságot - az író magyar állampolgárként halt meg. [1] Ugyanakkor az állampolgárságot igazoló okirat csupán egy éves ido~tartamra szólt, melyet az író sérelmesnek tartott, s nem is élt vele.[6]
Irodalmi munkássága
A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem címu^ regénye hozta meg, aminek köszönheto~en Baumgarten-díjban részesült és több irodalmi társaság is tagjává fogadta. Molter Károly az 1941-ben megjelent Erdélyi elbeszélo~k címu^ antológiában így méltatta: "Természetérzéke, tájmegidézo~ képessége csodálatos. Mu^vei szélesen hömpölygo~, robbanó ereju^, nagyvonalú alkotások. A fiatal erdélyi prózaírók közül kiválik egyéni hangjával, látásmódjával; izgalmas történetei úgy áradnak belénk, mint egy forró vérhullám."
Regények, novellák, elbeszélések
* 1934 Farkasverem * 1940 Csaba * 1940 Mire a fák megno~nek * 1940 Jönnek! * 1941 A titokzatos o~zbak (novellák) * 1941 Csalódás (Az ÜNNEP 1941. augusztus 15-i számában) * 1943 A kastély árnyékában * 1943 Egyedül a világ ellen * 1943 Vérben és viharban * 1944 Tavaszi szél és más színmu^vek * 1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-bo~l) * 1945 A költo~ és a macska (elbeszélések) * 1947 A rézkígyó * 1949 Zsoltár és trombitaszó – Örökösök (novellák, karcolatok, levelek – posztumusz kisregény 1949-bo~l) * 1949 Adjátok vissza a hegyeimet! * 1951 Ember az országút szélén * 1952 Elvész a nyom [2] * 1953 Tizenhárom almafa * 1958 Az Antikrisztus és a pásztorok * 1959 A funtineli boszorkány * 1964 Átoksori kísértetek * 1965 Elvásik a veres csillag * 1967 Magukrahagyottak * 1974 Kard és kasza * 1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk) * 1978 Halálos köd Holtember partján * 1985 Hagyaték * 1989 Te és a világ (novellák) * Eliza (angolul íródott) * Igazságot Erdélynek! * Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák) * Karácsonyi üzenetek – A temeto~ megindul * Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek) * Népirtás Erdélyben * Hu^ség bilincsében * Hanky tanár úr * Se szentek, se ho~sök * A szikla alatti férfi * A sólyom hangja * Csillag az éjszakában * Black Hammock * Magyar Számadás * Nem nyugaton kel fel a nap * Voltam
Versek, mesék
* 1927 Virágtemetés (vers) * 1942 Tavak könyve (mese) Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.) A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.) Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.) Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve sorozat 4.) * 1947 A láthatatlan lobogó (vers) * 1946 Erdo~k könyve (mese) Mese az erdo~ro~l (Erdo~k könyve sorozat 1.) Bulámbuk (Erdo~k könyve sorozat 2.) A vén gombacsináló (Erdo~k könyve sorozat 3.) Éjjeli pávaszem (Erdo~k könyve sorozat 4.) * 1971 A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.) * 1971 Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.) * 1972 Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.) * 1972 A repülo~ kastély (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.) * A zenélo~ ezüst kecske